Szomjasak a madarak is!

Mostanában végignézem kertünk madarainak reggeli szertartásait: célirányosan leröppennek a megszokott helyen lévő madáritatóhoz, óvatosan körbepillantgatnak, hogy van-e a közelben veszélyforrás. Ha nincs, előbb isznak egyet-kettőt, aztán átlibbennek az itató túloldalára, onnan is szemügyre veszik a környéket és ha nincs veszély, beleugranak a sekély vízbe és már loccsan is a víz, rebegtetik a szárnyukat, fejüket is a vízbe mártva boldogan csapkodnak. Az sem ritka, hogy sorban állás van, mint nálunk a családban reggel a fürdőszoba előtt. Feketerigók, csicsörkék, verebek, zöldikék és tengelicek látogatják a kihelyezett itatókat.

A verebek nem vetik meg a porfürdőt sem, hogy megszabaduljanak élősködőiktől. Gyakran látom, amint egy vízfürdő után a puha porfürdőt élvezik önfeledten. Ők ide is csoportosan járnak.

Nagyon fontos, hogy ebben a nagy hőségben mindig legyen víz a madaraknak is. Bőven meghálálják a fáradságunkat, hogy naponta cseréljük – ebben a melegben többször is – a vizet, hiszen vödrökben mérhető egy-egy madárcsalád által elfogyasztott kártevők száma.

Kerti tavunk csobogóját is előszeretettel használják az apró énekesmadarak. Ott láttunk már meggyvágót, hantmadarat, sárga- és barázdabillegetőt is. A tó felszínét a fecskék „használják”: ők röptükben isznak és mártóznak meg a vízben. Óriási élmény, amikor egyszerre 30-40 fecske jelenik meg délután a kertünkben és köröznek a víz és a széles gyep fölött, minden fordulóban csobbanva. Ilyenkor kiállunk a kisfiammal közéjük és „csak” élvezzük, ahogy cikáznak mindenfelé az elegáns madarak.

Azt mondják, akiknek ereszük alatt fecske fészkel, szerencsések lesznek. A mondás nem mindenkit hat meg: sokan tesznek ki színes szalagokat a fé-szeképítés kivédésére. Tény, hogy a fészeképítés megkezdése előtti próbálkozások elcsúfítják a vakolatot, mégis megéri azt a kis fáradságot a későbbi letakarítás, ha cserébe figyelemmel kísérhetjük, milyen hihetetlen gyorsan és kiszámítottan rakják össze a szorgos madarak a sárfészket. Nálunk a három fészekből már kettőből kirepültek a molnárfecske-fiókák, a harmadikból most dugják ki fejüket kíváncsiskodva az apró csicsergők.

A víz látványa egy kertben magunk miatt is fontos: felüdülést jelent megpihentetni tekintetünket egy kerti „vizesblokk” miliőjén. Egy bokor vagy fa árnyékába érdemes elhelyezni az itatónak szánt alacsony edényt, mert így a víz tovább marad hűvös és mert a madarak a fürdés után szeretnek tollászkodni egy védett ágon, ahonnan jól belátják a környéket. Néhány nap alatt felfedezik az edényt és onnantól kezdve a nap bármely szakában gyönyörködhetünk a környékről odacsalogatott énekesekben. Ha edényünk mélyebb, az aljára tegyünk nagyobb kavicsokat, amelyeken megállhatnak a madarak! Érdemes - és látványnak sem utolsó - egy csalimadarat elhelyezni az itató szélén, hogy hamarabb felfedezzék az ivóhelyet szárnyas barátaink.

Somogyiné Víg Éva