Az oldal megtekintéséhez a Firefox-ot ajánljuk. Ha Internet Explorert használ engedélyezze a felugró ablakban az ActiveX használatát!
ITT A NYÁR!
ITT A TAVASZ!
Megérkeztek Debrecenbe a fenyőrigók. A hideg és nagyobb havazás csalogatta be északi vendégeinket a városba. Az alapítvány székhelyéjének utcájában lévő ostorfákon bőséges táplálékot találtak, és nagy csapatokban repdesnek városszerte.
Az ENSZ 'Milliárd fa' akciója keretében, cserkészekkel közösen fát ültettünk Debrecenben. A Mediterrán Ház végében (Bethen utca), illetve a Debrecen-Józsán lévő Ökológiai Oktatóközpontban 2 db szelídgesztenye fa került elültetésre 2009. december 4-én .
Egy tanulmány szerint a mezőgazdasági állattartás sokkal jobban hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához, mint korábban gondolták. Ebbe nemcsak az állatok által kibocsátott gázok, hanem például a tartásuk, a hús feldolgozásának, tárolásának energiaigénye is beleszámít. Az ENSZ egy 2006-os elemzése már felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket jelent az állattartás a klímára, érzékletes példa volt, hogy például a szarvasmarhák által kibocsátott metán milyen mértékben fokozza az üvegházhatás kialakulását. Az akkori számítások szerint az állattenyésztés - és a hozzá köthető tevékenységek, iparágak - a világ károsanyag-kibocsátásának 18 százalékát teszik ki, és ez meghaladja a szállítási szektor környezetkárosítását. A World Watch Institute új tanulmánya szerint viszont sokkal rosszabb a helyzet, mert „az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázoknak legalább 51 százaléka az állattenyésztésből ered.” A várhatóan nagy vitákat kiváltó tanulmány írói úgy számolnak, hogy a világ mezőgazdasági állatállományai – tehenek, sertések, juhok, kecskék, tevék, szárnyasok stb. – évente 32 milliárd tonnányi széndioxidot és más káros gázt bocsátanak ki (figyelembe véve a légzést is), és ez több mint az ipari termelésé. A becslések szerint a levegőbe kerülő metán legalább 37 százaléka a szarvasmarháktól ered, és az újabb elméletek szerint a metán harmincháromszor károsabb az éghajlatra, mint a széndioxid. A közvetlen gázkibocsátás mellett rendkívüli károkat okoz az is, hogy egyre nagyobb az állattartásra – ide értve a takarmányozást - felhasznált földek nagysága, vagyis csökken az erdők és természetes növények területe. Arról nem is beszélve – állítják a tanulmány szerzői -, hogy a hústermesztés igen sok járulékos költséggel jár, például az európai sertéseknek Brazíliából szállítják az olcsó szóját, ahogy igen energiaigényes maga a húsevés is, hiszen a húst hűtve kell tárolni, és sokáig kell főzni. A szakértők úgy vélik, az állattenyésztési gyakorlat megváltoztatása, vagy egyszerűbben fogalmazva: a húsevés visszafogása ma fontosabb feladat a klímavédelemben, mint a fosszilis energiaforrások kiváltása a megújuló energiával. És állítólag az energiafelhasználás megváltoztatásánál gyorsabb eredménnyel kecsegtet a vegetáriánus étkezés, ahogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének elnöke, Rejendra Pachauri mondta: „a csökkentett húsfogyasztás a legvonzóbb lehetőség az éghajlat változásának kivédésében”. Mezőgazdasági szakemberek azt mondják, ezeket az adatokat és elméleteket nagyon alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt cselekednénk, pláne ha meggondoljuk, hogy a világ sok országában a kormányok is támogatják valamilyen formában a mezőgazdaságot, a hústermelést. Kérdés, hogy politikailag mennyire lenne bölcs az amúgy is gyakran tiltakozó állattartókat az állományuk radikális csökkentésére kényszeríteni. Ráadásul nemrégen még az is kiderült, hogy a házi kedvencek tartása is károsítja az éghajlatot. Új-zélandi kutatók szerint legalábbis egy középtermetű kutya táplálásának ökológiai költsége – évi 164 kiló húst és 95 kiló gabonafélét számítva - akkora, mintha 10 ezer kilométert vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert.
Forrás: MR Online
Egyes állatvédő szervezetek szerint 15 éven belül eltűnhetnek az afrikai elefántok. Ennek oka elsősorban az orvvadászat, amely az értékes elefántcsont miatt ma is virágzik.
A jelenleg vadonban élő 600 ezresre becsült állományból 38 ezret ejtenek el évente az orvvadászok. Az elefántok szaporodása korántsem tudja pótolni ezt a hiányt.
A vadőrök próbálkozásai a folyamatok megállítására nagyon kockázatos vállalkozás, tucatnyi vadőrrel végeztek az elmúlt években.
Az illegálisan megszerzett elefántcsont nagy része Tajvanra és Japánba vándorol.
A passzív ház után új fogalommal bővült a környezetet kevéssé terhelő, építészeti megoldásokat nyújtó kezdeményezések "szókincse". A budapesti Millenáris Parkban felállítottak egy ún. autonóm házat, amelynek lényege, hogy szinte külső energiaszolgáltatók és közművek nélkül képes önellátó módon biztosítani lakóinak szükségleteit. A Csodák Palotája épületében Ertsey Attila építész készítette el a prototípust.
A Haast-féle sas (Harpagornis moorei) Új-Zélandon élt, és körülbelül 500 éve halt ki. Szárnyának fesztávolsága 3 m volt, súlya 18 kg. Ezek az óriás méretek ténnyé valószínűsítik az eddig legendának tartott benszülött elbeszéléseket, melyek szerint ez a sas embereket ragadott a magasba. Legfőbb zsákmányállatai a szintén óriási termetű moák voltak, melyek 200 kg-os példányait is képes volt elejteni.
Tömegközlekedési szempontból Debrecen lett Európa legtisztább levegőjű városa. A város teljes buszparkját euro5-ös típusú motorral ellátott Volvo buszokkal cserélték le, aminek következtében nem csak az utasok számára vált európai színvonalon komfortossá az utazás (légkondicionálás, alacsony padlószint stb.), hanem a városban élők is szó szerint fellélegezhetnek. 
Természetes okok következtében elpusztult a legidősebbnek tartott
brit szirti sas Jura szigetén, Skóciában. 22 éves volt, a sorban utána következő életkorát 16 évre becsülik.
A fogságban élő legidősebb szirti sas
40 éves volt.
Nagy Britanniában 442-re becsülik a vadon élő szirti sasok számát, és sajnos ott is probléma a ragadozómadarak mérgezése. 
Az elmúlt tíz évben 350 új fajt fedeztek fel a világ egyik élőlényekben leggazdagabb területén, a Himálaja keleti részén (Bhutánban, Nepálban, Tibetben, Burmában.) Köztük egy törpe muntyákszarvast, egy világoszöld békát (Rhacophorus suffry), mely piros úszóhártyás lábát a levegőben való siklásra használja. Ez a terület a Föld annyi más területéhez hasonlóan szintén veszélyeztetett. Az eredeti élőhelyek negyede van már meg csak. A globális felmelegedés következtében eltűnőben vannak a térség gleccserei, folyói.
Továbbra is kahalás szélén van az európai bölény (Bison bonasus). Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai bebizonyították, hogy a mintegy 400 egyedből álló jórészt Lengyelországban és Fehéroroszországban élő populáció genetikailag elég homogén, magyarul beltenyésztett. Mivel e fajt csak néhány megmaradt egyedből sikerült az 1920-as években "újjáéleszteni" szinte csak egy apától származnak a jelenlegi egyedek.
Városi méhészkedésre ösztönöz egy brit természetvédelmi szervezet, mivel a 250 féle méh száma nagyon megcsappant az utóbbi időben Nagy Britanniában. Ehhez háztetőkön vagy akár az erkélyen is elhelyezhető városi méhkaptárat is kifejlesztettek. A méheknek igen nagy szerepe van a vadon élő és termesztett növények beporzásában, így azok fenntartásában. Ezzel a módszerrel próbálják megmenteni a fogyatkozó méhállományt.
Zöld iskolák Nagy-Britanniában
A földtörténet jelenlegi, hatodik nagy fajkihalását egyértelműen az emberi hatás okozza. Különösen érintett a Föld déli féltekéje: Ausztrália, Új-Zéland és a környező szigetek. Főbb okok a klímaváltozás, a túlhalászat, szennyezés és a betegségek, valamint az ún. invazív, azaz betelepült/betelepített fajok.
Új madárfajt találtak Kínában. A főként rovarokból és pókokból álló táplálékát a földön keresi. Az először földalatti üregekben megfigyelt madár a nonggangi bozóttimália (Stachyris nonggangensis) nevet kapta.
Hetvennégy év után először, újra megjelent hazánkban a sarki sirály (Larus glaucoides) - számol be az MME. Az év eleji vízimadármegfigyelésen Dunavecse mellett, az M8-as híd alatt figyeltek meg egy példányt. Ez a sirályfaj rendkívül ritka nálunk, színe csaknem teljesen fehér, általában a tengereken telel át.i
2009. március 8-10 között a világ több mint 70 szaktekintélye tanácskozik majd New Yorkban a globális felmelegedés problémájáról. A második Nemzetközi Klímaváltozás Konferencián többek között klímakutatók, közgazdászok, és más hivatalos szakértők ütköztetik véleményüket a témával kapcsolatban. (guardian.co.uk)
Az amerikaiak csupán 40 %-a hiszi, hogy a globális felmelegedést emberi hatás okozza. (The Weekly Standard) Egy tudós szerint fehérre festett utakkal és épületekkel lehetne csökkenteni a felmelegedés mértékét. (Telegraph)
