2010 a biodiverzitás éve

2010 a biodiverzitás védelmének éve, és erre az évre tűzte ki célul az Európai Unió a biodiverzitás csökkenésének megállítását. Ezt azonban csak úgy érheti el, ha minden partnere kiemelkedő jelentőségű lépéseket tesz az ügyben. Ez volt a fő konklúziója annak a jelentésnek, amely a Biodiverzitás Akcióterv végrehajtását értékelte.
Olyan sikeres történetek ellenére, mint a Natura 2000–hálózat, és néhány európai faj védelembe helyezése, még számos erőfeszítésre van szükség. 2001–ben az Európai Unió szembenézve az Európában is jellemző fajcsökkenéssel, amely növény– és állatfajokat egyaránt sújt, elhatározta, hogy az elkövetkező tíz éven belül megállítja a fajcsökkenést. Öt évvel később a Bizottság konkrét tervet dolgozott ki a végrehajtás felgyorsítására, és a terv nemzeti ill. európai szinteken is konkrét célokat tartalmaz. Felhívja a tagországokat arra, hogy a biodiverzitás kapjon helyet minden szakpolitikai területen.
Múlt év végén napvilágot látott egy jelentés a program 2006. júniusáig elért előrehaladásáról, részletes áttekintést adván az Európai Unió intézményei és tagállamai által az Akcióterv megvalósításának irányában tett lépéseiről.
A jelentés néhány aggasztó statisztikát tartalmaz. Az Európai Unió Élőhely Direktívájának védelme  alatt álló fajok és élőhelyek vizsgálata kimutatta, hogy az uniós védelem alatt álló területeknek több, mint 80 %–án a helyzet nem túl rózsás, és ez a védelemben részesült fajok felét is érinti. A madarak szempontjából sem kecsegtető a helyzet, a kontinens fajainak több, mint 40%–áról elmondható, hogy kilátásaik nem túl jók.
Mindez nem meglepő, hiszen a szóban forgó hanyatlás már évtizedek óta tart, és az ilyen tendenciák nem fordíthatók vissza néhány éven belül. A jelentés szerint a biodiverzitás világméretekben csökken, ebből a szempontból a vizes élőhelyek, erdők és a korallzátonyok is kritikus helyzetbe kerültek.
Szerencsére a helyzet nem minden területen ilyen rossz. A mezőgazdasági területeken élő madarak száma emelkedik, és egyéb veszélyeztetett madárfajok is kezdenek talpra állni, köszönhetően a Madárvédelmi Direktívának és a speciálisan védett területek létrehozásának (SPA). Egyes veszélyeztetett állatfajok, például a ragadozók megerősödésében az Európai Unió törvényei ill. célzott akciók segítenek, azonban az ilyen sikereknek gyarapodniuk kellene ahhoz, hogy a biodiverzitás csökkenése, ill. megállása végbemenjen.
Egyik legjobb eszközünk a Natura 2000 hálózat, amely a 2004–es bővítéssel jelentősen kiterjedt, és most lefedi az egész Európai Unió szárazföldi területének 17%–át. Az elsődleges most az, hogy ezeket a területeket hatékonyan kezeljük, pontosan helyreállítsuk, ill. mindezeket megfelelően finanszírozzuk.
Kiegészítő akciók nélkül a biodiverzitás csökkenése folytatódni, sőt még gyorsulni fog. Mind a szárazföldön, mind a tengeren még többet kell tenni az ökoszisztéma egészségének helyreállításáért. Csökkenteni kell a túlhalászást a tengerekben és a szárazföldi vízkészleteket is erőteljesebben kell védeni. Javítani kell a termőföld védelmét, és fenntarthatóvá tenni a bioüzemanyag–előállítást, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlan klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését.
Jobban meg kellene érteni a biodiverzitás valódi értékét, és a fajok sokféleségét minden szinten vizsgálni kellene, beleértve a társadalmi és gazdasági hatásokat is.
Az ökoszisztémák és a biodiverzitás gazdaságtani vizsgálata felbecsülhetetlen értékű  információkat adhat. A döntéshozóknak biztosítaniuk kellene, hogy minden politikai irányvonal kialakítása során rendszeresen ellenőrzik azok környezetre és a biodiverzitásra gyakorolt hatását, és igyekezniük kellene azon is, hogy a lakosság is magáévá tegye a fenntartható életmód kitételeit.